Egész jól telt a hosszú hétvégém. Pénteken korán keltem, már 7 elõtt fent voltam. Egybõl nekiálltam a szobám teljes kitakarításának (tavaszi nagytakarítás): minden szekrénybõl ki- és polcról lepakoltam, a komódok és ágy alatt is kitakarítottam, ablak és függönymosás és még sok hasonló 'finomság'. Szerencsére a ruhásszekrényem már pár napja elintéztem, így már délre kész voltam mindennel. Még edzeni is volt idõm ebéd elõtt, utána kicsi pihenõ (elõtte még egy kicsit tanultam is), majd mentünk vásárolni. Még egy hónapja kitaláltam, hogy a ruhás szerkény akasztós részébe alulra kellene valami szép kosár, hogy ne csak úgy álljanak ott az összehajtogatott, ritkán hordott darabok. De hamar lemondtam róla, amikor megláttam, milyen árban vannak. Tegnapig. A Jyskben szeretek szétnézni, mert sok jó dolog van olcsón (onnan van a paplanom is, nagyon jó áron volt és nagyon szeretem). Így leltem rá erre a kis fonott, kocka alakú kosárra (a kicsirõl van szó). Ha nem lett volna akciós, akkor is elgondolkoztam volna rajta, hogy megvegyem, de ennyi pénzért nem bírtam ott hagyni. Örülök, hogy megvettem, mert sokkal praktikusabb így, még ha nem is látom sûrûn a csukott szekrényajtó miatt. Este pedig zárásként beültünk valahova dumálni egyet.

Aztán tegnap a jó idõ kicsalogatott minket, végre elmentünk egy kisebb kirándulásra. Nem kell nagy dologra gondolni, de kezdésnek épp elegendõ volt. Lejártuk a lábunk, de olyan hihetetlenül jól esett a napsütésben annyit sétálni. Még az arcomat is megkapta egy kicsit a nap. Utána nem is tudom, hogy volt még erõm tornázni.

Ma pedig családi összejövetel volt, névnapozás. Délelõtt takarítottam, anyának segítettem, aztán pedig inkább már csak tanultam - igazából kiírtam a tanulandó anyagot, de már ezzel is memorizáltam a nagyját. De még a beadandókat így sem volt idõm megcsinálni. Nem baj, most már inkább csak pihenek. Viszont megint jácint illat terjeng a szobámban. Az elõzõt sajnos sikeresen kinyírtam, de most kaptam egyet (szülinapi utóköszöntés), erre most már jobban odafigyelek. Imádom, ha zárva van az ablakom, 5 perc alatt az egész szobámban kellemes illat lesz. Tavasz illat.

Végre volt idõm a január óta tervezett "deathly hallows" jelképû póló megfestésére. Mondjuk eleinte csupán a pólóhiány akadályozott meg, aztán pedig a festék felvitelében adódtak apróbb problémák. De végre megoldottam egy matrica-sablon készítésével, bár elmondanám, hogy mikor a sablon kivágására került a sor, megint kicsit meg kellett állnom, mert leesett, ha kivágom a jelképet, a számomra szükséges darabok szétesnek, de ezt is sikerült megoldani, így végre elkészült. Egyszerû, de nagyszerû és viszonylag még egyedi is. A festékbõl is alig fogyott, igaz, mindkét eddig megfestett pólón kicsi a minta, de ha így folytatom, még legalább 8 pólóra elég lesz.

OLVASS TOVÁBB

Elkezdtem a szekrényemben a tavaszi nagytakarítást: a pólóim felét legszívesebben úgy ahogy van, kidobnám a kukába, csak hát nem igazán tehetem ezt meg, bár most nézem, hogy múlt hónapban vettem kb 4 pólót, és ebbõl még három olyan, amin rajta van a címke - igaz azért, mert ezek inkább már tavaszi-nyári felsõk. Meg attól félek, ha valamit végre egy év után kidobnék (mert már nem a legjobb vagy nem hordom), akkor tuti akkor fog kelleni valamire. De legalább ezeket a ruhadarabokat összegyûjtöttem a szekrény legalsó polcára, és ha még egy hónapig csak ott fognak állni (és sikerül beszereznem pár újat olcsón), akkor már tényleg elérkezett az idejük.. A lényeg, hogy viszonylag kevés olyan ruhám maradt, amit normálisan tudok hordani. Ezért is olyan hosszú és végtelennek tûnõ néha a vásárlási listám. Ha pedig már a listánál tartunk, akkor lássuk, mire is van igazán szükségem, csak alapdarabok, tavaszi "wishlist":

• Póló, minden mennyiségben: valahogy mindig túl kevés van. Mire veszek egy újat, a régi tönkremegy, elhasználódik. Konkrét elképzelésem nincs, mert sosem találok olyat, amilyet szeretnék, lehet mintás, egyszínû, bármilyen, csak megfeleljen. Esetleg egy virágmintás.
• Kardigán: valami pasztell színû lenne a legjobb, inkább a vékonyabb fajta.
• Tavaszi cipõ, lehetõleg olyan, ami nem ázik be egyhamar, mert vászon cipõim vannak tavalyról, csak ha jön egy kicsit esõsebb idõszak..
• Vékonyabb, esetleg színes nadrág.

A megtartott régi emlék-csecsebecsék száma is leredukálódott egy teás fémdobozra (eddig egy óriási cipõs dobozban voltak). Már régebben is próbáltam megszabadulni a feleslegesen megtartott dolgoktól, de azt hiszem, most tényleg szinte mindent kiraktam (vagy a szemetesbe került, vagy anyának odaadtam, hátha õ tud vele valamit kezdeni, esetleg az oviba bevinni). Nem szeretem kidobni ezeket a dolgokat, de már nem az emlékek miatt, hanem mert nincs szívem egy hibátlan perselyt vagy kis díszt kidobni, de annak sincs semmi értelme, ha a szekrényem aljában van használatlanul és fogja a helyet. El se hiszem, hogy régen ennyi minden kint volt a polcaimon. De így azt hiszem több helyem lett és nagyjából kész a ruhás szerkényem, már csak a táskáimat kellene valahova elhelyezni (szám szerint hármat), de valahogy sehol sincsenek jó helyen. Aztán jöhetnek is a fiókok, amiben a zoknik és fehérnemûk vannak.

Igazából mostanában állandóan mások "beauty blogján" nézelõdök, vagy hogy nevezik az ilyet, és tökre kedvet kaptam hozzá. Nem tudom, mi lesz belõle, csak egy ötlet, nem igazán van tehetségem az ilyesmihez. Bár tény, hogy én nem sminkelem magam, úgyhogy inkább a szépségápolás, amire mostanában teljesen rákattantam. Egyre többször járok a krémmánia honlapon, amin meg lehet nézni, mi milyen anyagokat tartalmaz és kinek mi a véleménye, tapasztalata róla. Valamint egyre többet járok Rossmannba - bár ez betudható annak, hogy szerdánként van másfél órám próbáig, így valahogy el kell ütni azt az idõt. Bár sosem veszek teljesen felesleges dolgokat, de szeretek újat kipróbálni a régiek helyett.

Hétvégén próbálok minden, a héten kitalált dolgot megvalósítani, de most is ugyebár a kötelezõvel akartam kezdeni. Megírtam egy jegyzõkönyvet, de a másodikat épphogy csak elkezdtem, kikopott a toll és most várok az újra. Úgy voltam vele, addig megfestem a pólóra a mintát, de mivel szürke a póló, grafitceruzával nem látszik a megrajzolt minta, így öntapadós papírra kell majd nyomtatnom és abból kivágni a mintát, de a papírra szintén várnom kell. Oké, akkor elkezdem az inget bevarrni, de ahhoz meg anyumat szeretném megvárni, hogy majd segíteni tudjon, bár már félig kész vagyok vele. Szóval addig ki kellene találnom , hogy mit csináljak meg a hétvégi listámról. De a lényeg, hogy ma eddig, amibe belekezdtem, azt félbe hagytam és most olyan érzésem van, mintha semmit nem csináltam volna.

Amúgy mostanában már inkább csak twitter-re írok, az pont nekem való, mindig csak egy-két mondat arról, ami éppen történik vagy eszembe jut. Meg elkezdtem tumblr-re képeket posztolni (nem mûvészeti jellegûeket). Nagyon sok kép nem a legjobb minõségû, nem jók a fényviszonyok a szobámban, de tényleg nem is ez a célom, csak megmutatni pár (esetleg éppen akkor vásárolt vagy készített) dolgot.

Ó, még jó, hogy kitaláltam, azaz megbeszéltem magammal, hogy a nagyobb pénzköltekezés után, mostanában nem fogok feleslegesen új dolgot venni, csak ha az elõzõ már elfogyott. Erre látom, hogy új Essence termékek jelentek meg, és végre lesz olyan színû körömlakk, amit december óta keresek (94 Gold fever). Mostanában ráadásul valamiért heti rendszerességgel betérek egy Rossmannba vagy DMbe. Bár nincs tömérdek mennyiségû körömlakkom, nem akarok feleslegesen újat, hogy az elõzõek beszáradjanak, de hát talán ez az egy még belefér.

Mióta megkezdõdött a félév, körübelül minden napom ugyanúgy néz ki. Minden este fáradtan hazaesek 8 körül, mert vagy órám van vagy próbám. Pár hete plusz egy próbát beraktak péntekre, szóval heti háromszor másfél óra intenzív mozgás, mindezek mellett edzek szinte minden nap. Hétvégén is állandóan jegyzõkönyvet írok, vagy valami. Nem mondom, hogy kimerült vagyok, mert idõben fekszek le este és így kipihenem magam. Csak olyan zsúfoltnak érzem a napjaim és kicsit monotonnak, úgyhogy jó lenne valami igazán mást is csinálni. Bár például végre megfestettem a pólót (az elsõként tervezett még mindig folyamatban van), ugyebár múltkor megcsináltam a fülbevalót is, meg sütök, fõzök, vásárolgatok, de ezek most már nem elégítenek ki teljesen. Majd kitalálok valamit. A szabadidõmet talán könyvekben lehetne mérni, és februárban még csak egy félnél járok. Vagy a tananyagot kell olvasnom, vagy elalvás elõtt alig pár oldalra van energiám.

DO IT YOURSELF - Eiffel-tornyos fülbevaló

Végre eljutottam a gyöngyös boltba és megvettem magamnak a kiszemelt Eiffel-tornyokat (igazából kicsit nagyobbra és szebbre emlékeztem, de így is megfelel), és csináltam belõle egy pár akasztós fülbevalót. Nem csak olcsó, de egyedi is.



     

VARIÁCIÓK KÖNYVEKRE - január
a csillag (*) azt jelöli, hogy már régebben is olvastam a könyvet

1. Stephen King: A sárkány szeme
Igazából nekem ez a könyv egy csalódás volt. Azt hittem tele lesz izgalommal, egy csodás fantasy egy csipetnyi horrorral. De nem ezt kaptam. Jóformán ez egy mese. Lehet túl nagyok az elvárásaim King mûvei iránt és ezért volt számomra ez ennyire negatív. Oké, elég régi írása (1984es), de ez nem kifogás, nem vagyok vele elégedett. Néhol viszont azért érzem azt a tipikus King beszédstílust és mondatformálást, de nem ez a jellemzõ és ez a másik féle dolog nekem nem igazán jött be. Ez volt a 25. könyv, amit olvastam Stephen Kingtõl és hát na, tényleg jobbra számítottam az elõzõ 24 után.

2. Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg *
Amilyen rövid, annyira nagyszerû. Úgy gondolom, minél többször és persze minél idõsebb korában olvassa az ember, annál több és fontosabb lélektani dolgot vesz észre a könyvben. Szerintem érdemes legalább egyszer gyerekként és felnõttként is elolvasni.

3. Suzanne Collins: Az éhezõk viadala
Ez teljesen új és ismeretlen volt számomra. Igazából ajánlásra olvastam el (köszi Gabriel), és örülök, hogy megtettem, mert nagyon tetszett. Jó az írónõ stílusa, érdekes és korszakalkotó a története. Tényleg az az egy baj vele, hogy rövid, a viadal részét még oldalak százain keresztül olvastam volna.

4. Suzanne Collins: Futótûz
Nem hittem volna, hogy még egy bõrt le lehet húzni ugyanarról a sztoriról, de jól meg lett oldva. Ugyanúgy izgalmas, szóval a trilógia második részével is tök elégedett voltam.



5. J. K. Rowling: Harry Potter és a Titkok Kamrája *
6. J. K. Rowling: Harry Potter és az azkabani fogoly *
Ezekhez nem fûznék különösebb kommentárt. A lényeg, hogy lassan minden évben nekiállok újra olvasni a sorozatot (az elsõ részt még decemberben elolvastam). De nem tudom megunni. Az biztos, hogy gyerekkorom meghatározó könyvsorozataként fogom számon tartani. Nagyon a szívemhez nõtt.

7. Suzanne Collins: A kiválasztott
Ez már kicsit másabb, mint az elõzõ kettõ, talán erõltetettebb is. Szerintem többet is ki tudott volna hozni magából, és az az érzésem a könyv végén, hogy hirtelen össze kellett tömöríteni mindent 10-20 oldalba, hogy tartsa magát a könyv eredeti hosszához. Ezen kívül természetesen ez is nagyon jó könyv.

8. J. D. Salinger: Zabhegyezõ *
Ezt a könyvet másodjára olvasva sem tudom hova rakni. Egyszerûen nem tudok róla véleményt nyilvánítani, mert annyira kavarognak bennem tõle az érzések, hogy nem látom tisztán. Talán 2 év múlva ismét elõveszem.

9. Dan Brown : A megtévesztés foka
Annyira jó a történet, ráadásul érdekes információk vannak benne. Olyan összetett az egész, és én nagyon szeretem az ilyen könyveket. Ráadásul minden van benne: tudomány, szerelem, akció, de pont jól eltalált arányokban. Tényleg tetszett.

Igazából szerettem volna befejezni a Harry Potter negyedik kötetet is, de az már holnapra marad. Nálam ez a 9 könyv egy hónap alatt nagyon jó arány. Viszont jövõ héten nekem is megkezdõdik az egyetem és jelentõsen csökkenni fog az idõm és energiám az olyan tevékenységre, mint például az olvasás.

Most három könyvet olvasok egyszerre - nah jó, ebbõl az egyiket pont most fejeztem be -, de mindig problémám van a könyvjelzõkkel. Igazából erre a célre egy velencei hotel étkezési kártyáját használom több, mint 2 éve, de ha több könyvet olvasok egyszerre, ez nem elég. Ma pedig a probléma megoldásán gondolkozva teljesen véletlenül rábukkantam erre a linkre, de tényleg nem is keresgéltem könyvjelzõnek valót. Nem akarok papírzsepiket és igénytelen papírfecniket használni, úgyhogy ha megtalálom itthon a szép pöttyös és csíkos papírokat, egybõl nekilátok egyet csinálni.



Nos, az enyém ilyen lett.